A könnyű- ill. komolyzene kérdésről meg a
határterületről ha elhangzik valami, fontos, hogy pontos legyen.
Ami a kiindulópont a kettő kapcsolódásához: az
mindkét oldalról a legjobb
előadók előadói attitűdjének a hasonlósága. Ez vezet el a felfedezéshez, hogy a
legélőbb, legjobb zenei anyagok is természetükre, viselkedésükre nézve
hasonlók, akár írott, akár improvizált az anyag.
Magyarul van egységes zenei nyelv ma is, csak
tudni kell távolságból nézni.
Tehát téves megközelítés azt mondani, hogy a
"komoly" és a "könnyű" zene, jazz vagy akármi, szimplán
hasonlít egymásra. Helyes viszont rámutatni ezeknek a terminusoknak a
képtelenségére, képzavaraira, nem kell sokat gondolkozni még laikusként sem,
hogy lássa az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése