Felhívás keringőre ez a Richard Barrett link!

Mindig ezen megy a játék, hogy vajon kik ma az ügyeletes Schumannok, Mozartok, Bachok stb.
Valójában aztán, csak megmarad ez a kérdés a vicc szintjén. Persze, mert a kifejtése nagyon messze vezet.
Szerencse, hogy messze vagyunk, egy ilyen link remek vitatéma, ha valakit tényleg érdekel, hogyan lehetne ma elementáris zenei élményhez jutni, mégpedig nemcsak guminő szinten.

Blogméretben tehát:
Richard Barrett ma kétségkívül az egyik legizgalmasabb figura a zenevilágban, kritikai méltatása nem komment-méretű téma. Megismerése viszont feladat, nem rövid idő, meg kellene hívni, dolgozni vele stb.
Egy ilyen előadás, ami az alábbi linken hallható, viszont sok kérdést vet föl.
A Qaartsiluni munkák során tulajdonképpen hamar szembesültünk a leírt zenei anyag képzeletben létező minősége, és az ebből  megszólaló hangzó minőség között húzódó, az utóbbi években egyre élesebben jelentkező anomáliákkal. Hiszen a közönség számára a darab az, ami megszólal. Hiába mondja bármi szakértő, hogy - Hohó kérem, vissza a jegy árát, ez az előadás úgy aránylik a kottához, mint Makó vitéz földrajzi koordinátái Jeruzsálemhez!

Blogszinten csak annyit akarok most mondani, hogy az én gondolkodásom szerint, ha ápoljuk a zeneszerzői tradíciókat, párhuzamosan nem árt ápolni az előadóit is. Mert akkor például olyan éles kérdések vetődnek föl, hogy mi köze az alábbi Barret-linken (a klarinétos félig-meddig druszám) hallható előadói (hangzás-) minőségnek mondjuk a  Joachim, Bartók, Dohnányi, Celibidache, A. Busch vagy a maiak közül akár Kocsis Zoltán vagy Michael Tilson Thomas fémjelezte hangzási kategóriákhoz? Ugyanis szerintem semmi.
Nagy Schubert produkcióra készülvén hadd osszam meg most az én mércémet a megszólalás minőségét tekintve ez ügyben. 
Rozmán Lajos

http://www.youtube.com/watch?v=Bo9WcWfH6Rk

http://www.youtube.com/watch?v=ECVlukOG7iI